Az alkatrészek pótlásához először is szükség van egy virtuális modellre, amit ki tudunk nyomtatni. Ezt leggyakrabban reverse engineering -gel, vagyis visszatervezéssel állítjuk elő. Ilyenkor a törött vagy hiányos részegységet mintának használva, mérések segítségével újra megtervezzük az alkatrészt, sőt, javíthatunk is rajta. A másik módszer a szkennelés, majd a modell utómunkával való kiegészítése. Mindkét esetben szükség van a tárgy fizikai jelenlétére.
Fontos megjegyezni, hogy a 3D nyomtatással történő utángyártás nem minden esetben gazdaságos vagy jól működő megoldás. Fém alkatrészeket általában nem pótolhatunk ilyen módon, mert nem lesz meg a kellő merevsége a nyomtatványnak. Ugyanakkor nyomtatható műanyagból létezik olajnak, UV-nak, hőnek ellenálló anyag (akár 170-180°C-ig), valamint a guminak is van nyomtatható megfelelője: a TPU. Másrészről, ha a pótolni kívánt alkatrész kereskedelmi forgalomban kapható- akár nagyobb egység részeként-, akkor általában jobban megéri azt megvásárolni, hiszen az egyedi gyártás nem versenyezhet a tömeggyártás gazdaságosságával.
Álljon itt néhány példa az alkalmazásról.