Igen, ez olyan, mint a lapszkennelés, csak még egy dimenziót képzeljünk hozzá. Az eszközt ráirányítjuk a tárgyra, és igyekszünk a felületén minél több pontnak meghatározni a térbeli helyzetét. Az általam használt technológia lényege, hogy az eszköz nagy fényerejű LED-ekkel strukturált fényt vetít a szkennelni kívánt tárgyra, és a felületen megjelenő mintázat alapján a 13 megapixeles kamera beolvassa a pontok egzakt helyét. Az így létrejött 3D-s adathalmazt a szoftver pontfelhővé alakítja, amelyben minden tétel az objektum egy adott pontjának helyét jelöli X, Y és Z koordinátákkal. Ebből utómunkával összefüggő felület vagy tömör test generálható. Az eszközöm gyújtótávolsága kézi használatnál kb. 40 cm. Tehát ilyen távolságból kell beolvastatni a felületet, amelyet egy bizonyos szög után nem „lát” a szkenner. Könnyű elképzelni, hogy az üregeket sajnos nem lehet digitalizálni, legfeljebb utómunkával „rámodellezni” a tárgyra. További nehezítés, hogy nem minden felületet lát jól az eszköz. Pl. ilyen a haj és a szőr: túl vékony. Vagy a csillogó fém, amely „elvakítja” a kamerát, illetve a fekete felület, amely viszont nem jól látható. Ezeken a hátráltató tényezőkön lehet tompítani speciális „szkennelő spray” segítségével, amely matt, világos felületet kölcsönöz a tárgyaknak; olyan, mint egy vékony porréteg. Ez később könnyen lekopik vagy lemosható. A másik technikai részlet, hogy a szkenner hálózati áramot igényel, valamint kizárólag egy célszoftverrel üzemel, amelyet erős tervezői PC-re vagy laptopra lehet telepíteni. Enélkül bizony el sem indul. Szerencsére nálam ez nem akadály: a szolgáltatást kiszállással is lehet kérni, a laptop a célprogrammal rendelkezésre áll.